Fruitcake/fruitbread - a little otherwise

Ezt sütit múlt héten csináltam meg azzal az indokkal, hogy mennyi mogyoró, dió és egy csomag hamarosan lejáró aszalt sárgabarack van. Így tehát egy őszi, esős napon neki álltam ennek a kis finomságnak, ami sokakat már a karácsonyra emlékeztet. Van, akinek ünnepekkor az asztalára kerül. Nálunk mondjuk nem olyan sűrűn készül ilyen süti, de ha lehet, miért ne? Neten nézegettem recepteket, de mindig átvariálom a saját ízlésvilágomnak, miből van itthon több, vagy épp a kalóriák miatt. haha. Az én verziómat írom le Nektek!

Hozzávalók:

20 dkg liszt + 10 dkg darált dió

1 csomag sütőport

egy kevés citromhéj

1 tojás

1/2 kg alma (nekem 4db lett)

2 csomag vaníliás cukor

20 dkg cukor (én sukrin-t használtam)

kicsi fahéj

durvára vágott, dió, mogyoró

mazsola és aszalt sárgabarack

(az utóbbiakat kis darabokra vágtam és a magvakkal együtt volt 25-30 dkg)

-apróra vágott csokoládét is lehet bele rakni, én ezt most kihagytam. 

2 őzgerincforma lesz belőle!

Elkészítés:

Az almákat meghámoztam és nagy lyukú reszelőn lereszeltem. Belekevertem a vaníliás cukrokat, a sukrint és a fahéjat. Ez minél több időt áll, annál jobb. Nálam csak annyit 'pihent' míg elkészítettem a süti másik felét és kivajaztam, kiliszteztem a formákat.

A tojást habosra felvertem, hozzáadtam a lisztet, amibe előzőleg belekevertem a darált diót, a sütőport és a citromhéjat. Majd hozzáadtam az almát levével együtt(!!), és végül az aszalt gyümölcsöket és magvakat. Formába öntöttem, 180°C-on 20-25 percig sütöttem.

Az alma miatt kicsit könnyebb tésztát kapunk, mint amit megszoktunk az ilyen gyümölcskenyereknél. Ezáltal nagyon finom puha, nem száraz és sokáig eláll.

Jó étvágyat! ;)

Mivel vagy hogyan szeretitek a gyümölcskenyeret? Szeretitek kicsit felturbózni a megszokott recepteket?

 Keep baker,

Kitty

Winter decoration ideas

Nyakunkon a december, jön a tél! Ezzel együtt közelednek az ünnepek. Advent, Karácsony, Szilveszter. Ezért azt gondoltam ideje egy kicsit rákészülni. Persze belülről kell elsősorban ráhangolódnunk, aztán ha az megvan egy kicsit kívülről is szépüljünk...vagyis a közérzetünk. Vagy ezt hogy kell mondani? :D A körülöttünk lévő dolgok?! Így legalább Veletek együtt tudok készülni.

1.  Ajtódíszek vagy kopogtatók 
Sok fajta variáció létezik: fenyőfa alapon, sima ágakból készült, karácsonyfadíszekből vagy fonalgombolyagból álló. A fenyőfa lehet alap, de lehet hogy ágakból készítünk egy 'koszorút' majd ezt vonjuk be fenyővel. Díszíthetünk a természet adta lehetőségekkel, növényekkel, csipkebogyóval, fahájjal, szárított narancs,- és citromkarikákkal, aztán van olyan lehetőség is, hogy a karácsonyfagömbök lehetnek alapok, de lehetnek díszítőelemek is. Dekorálhatunk még masnikkal, különböző anyagokkal, mintákkal. Illetve ha van lehetőség, bár nálunk nem nagyon megszokott meg hát nem biztos, hogy van a közelben konnektor illetve ha nem akarjuk, hogy ajtónyitáskor essünk-keljünk és húzzuk magunkkal a zsinórt akkor fel lehet dobni égővel. Bár az utóbbit most eléggé lelőttem. Bocsi! :D Ha megtudjátok oldani vagy van vezetéknélküli(?) akkor csodaszépen felturbózhatjátok, eléggé egyedi és látványos.Sok féleképpen tudjátok elkészíteni, a képzelet szab csak határt! :) 

Itt ez a kép, hogy készíthetünk alapot. Természetesen a dekorációk elkészítéséhez szükség van ollóra, drótra, ragasztópisztolyra és a fentebb írt, kiválasztott, nekünk tetszőleges dolgokra.

2. Asztali díszek, gyertyatartók

Ezeknek az alapja, amire szükség lesz, az egy szép, átlátszó pohár vagy váza.
Nagyon egyszerű, de látványos dekorációk. Amint a képeken is láthatjátok simán meglehet "tölteni" növényekkel; makkokkal, tobozokkal, karácsonyfadíszekkel, akár vegyesen. Díszíteni tudjátok még ugyanúgy csipkebogyóval, fahájjal, ilyen tipikus karácsonyi dolgokkal. :) Aztán készíthettek bele saját kezűleg gyártott dolgokat. Akár hungarocellből készült hóember/szarvas/télapó fejecskéket. Ha pedig gyertyatartót szeretnétek varázsolni belőle akkor, nyilvánvalóan egy gyertyát kell belehelyeznünk. Na meg persze úgy kialakítani, hogy ha meggyújtsátok akkor ne lángoljon a berendezés.

3. Ablakdíszek, füzérek
Nekem ezek a személyes kedvenceim. Pontosan olyanom van, mint a felső sor, jobb oldalija. Nagyon jól feldobják a szobát, világítanak és ezáltal olyan jó kis hangulatot varázsolnak. Ablakdíszeket/füzéreket gyárthatunk papírból/kartonból. Hópihéket készíthetünk: origami vagy a régi hajtogatós, kivágós módszerrel. (lsd. 2. kép) Ezeket külön-külön felragaszthatjuk az ablakra cellux segítségével vagy készithetünk belőlük füzért. Olyan megoldást is választhatunk, hogy felkötünk 1-1 db-ot egy madzagra vagy cérnára, rögzítjuk a karnison (ahová tudjuk) és lelógatjuk. A papírból készült hópelyheket lecserélhetjük vattából formázott kis golyókra.
Égősort pedig már mindenféle boltban betudunk szerezni, a nagy áruházaktól kezdve egészen a kicsikig. Ott már csak ki kell választani, a nekünk megfelelőt!

Ha tehetitek álljatok össze többen és úgy készítsétek el a díszeket. Nagyon jó családi program lehet, egy kis beszélgetéssel, nevetéssel és közben pillanatok alatt még csodaszép dolgokat is készítetek, hogy még jobban átérezzétek a közelgő ünnep hangulatát!

Jó készülődést kívánok!

Keep smile,

Kitty

Ti szoktatok készülni dekorációval az ünnepekre? Nektek ad egy kis plusz hangulatot? Milyen fajta dolgokat szoktatok még készíteni?

Let's move!

Ha már lelkiztünk, sütiztünk akkor itt az ideje egy kicsit mozognunk is! :)

Most jön a duma, hogy a mozgásnak milyen fontos szerepe van az ember életében, egészségügyileg főként. Mások meg persze azért sportolnak, hogy jól nézzenek ki. Mindenki másért, de ha megvan a motiváció akkor menni fog!

Milyen elcsépelt azt mondani, hogy mozogni kell, mozogni egészséges, nem?! Pedig de! Én is ezt vallom és igenis szükségünk van testi-lelki feltöltődésre, amit a sportban elérhetünk. Furán hangzik, hogy testileg feltöltődni, mert pont az ellenkezője lesz. Igen ám, de amikor teljesítetted a napi mozgásodat vagy egyáltalán olyan sportot csinálsz, amit szeretsz és élvezel. Így biztos vagyok benne, hogy örömként, élményként éled át, amikor végeztél. Na meg persze észre sem veszed, hogy telik az idő közben.. Ez a jó! Olyan jó az az érzés, hogy ma is tettél valamit magadért!

 

A mindennapokban, főleg ebben a felgyorsult világban mindenki siet, kapkod, türelmetlen, ingerült. Alig van időnk valamire, mert nem tudjuk jól beosztani a nap 24 óráját. Igen, én is érzem úgy, hogy sokszor ez kevés. Ez van. 24 óra az 24 óra. Be KELL tudnunk osztani!! Sajnos az emberek egyre több dolgot akarnak belesűríteni 1-1 napba, több dolgot csinálni egyszerre. Aztán meg nézegetnek annyira fáradtak, belebetegszenek és nincs idejük a mozgásra - legalábbis ezt mondják. A legtöbben azzal szoktak jönni, hogy ezt meg azt csinálta egész nap, fáradt és nincs ideje elmenni edzőterembe vagy futni. Ő így is futkozott egész nap. Hát persze! Én megértem, csak nem szeretem a kifogásokat! Természetesen kell olyan nap, amikor pihenünk, a testünk, az agyunk. Le kell nyugodni! Take it easy baby! ;)

Számomra ilyen a mozgás. Kikapcsol és megnyugtat. A legtöbbször futok, mivel akkor megyek, amikor akarok, nem kerül pénzbe és mindent átmozgat! Az egyik legjobb mozgásforma! Kifutok magamból minden rosszat és negatívat. Közben a fülben szól a zene, a gondolataim is másfelé járnak, de jól érzem magam. Magával ragad a lendület. Sokkal jobban érzem magam utána. Úgy érzem egy rossz nap után, hogy igen ez hiányozz, ez kellett! Jobban vagyok. Összekötöttem a kellemest a hasznossal.

 

Ha tehetem, és miért ne tehetném akkor eljárok minden nap futni. Fura, mert eleinte kényszerből mentem, alakformálás céljából aztán szép lassan hozzászoktam és megszerettem. Már nem is tudok meglenni futás nélkül. Rosszul érzem magam, ha nem futom le a napi kilómétereimet. Mondjuk azt tudni kell rólam, hogy világéletemben mozogtam. Volt amikor aktívabban, volt amikor kevésbé. A napi 5-6 km bicajozás mindig meg volt/van, hiszen azzal közlekedem. Mindenhová. Van jogsim, de nem szeretek bajlódni a parkolással illetve nem is lenne lehetőségem mindig kocsival járni. Tehát nekem a mozgás jelen van az életemben. Nem is tudom elképzelni az életem anélkül. Persze nekem is vannak olyan napjaim, amikor elkap a lustaság vagy a kifogás keresése, de általában meggyőzöm és összeszedem magam. Amikor meg már elindultam akkor élvezem és büszke vagyok magamra, hogy nem a lustaságom győzött. Sőt most már odáig jutottam, hogy esőben is futok. Elvégre mire találták ki az esőkabátot, ha nem ilyen alkalmakra? :D

 

Az én mindennapi 'rutinom' úgy néz ki, hogy futok 7-8 km-et, majd alaposan lenyújtok és lelazítok. Utána adott célterületre összpontosítva csinálok gyakorlatokat. Általában guggolás, felülés, hasprés, fekvőtámasz, kitörés. Ezeket váltogatva szoktam csinálni 3-4-5 kört. Attól függ mennyire van kedvem és energiám. Miután elvégeztem ezeket utána szoktam inni különböző ízesítésű proteint. Eleinte mikor elkezdtem futni akkor reggel, majd délután most pedig ott tartok, hogy este van, hogy késő este indulok el futni. Ez 19-21 óráig bezárólag történik meg. Emellett napközben az említett bringázás és 2× legalább 40perc séta  a kutyával. Mellesleg én nagyon szeretek enni és nagyon tudok síránkozni. Nagyon tud bűntudatom lenni, de már csak kaja után. Haha :D Én már rosszul érzem magam, ha tudom ma mennyit ettem és nem megyek el futni. Ja bizony velem is előfordul, hogy 1-2 nap 'szabit' veszek ki. Azt mondják a nagyokosok annyi kell is, hogy pihenj és ne terheled meg a szervezeted meg az izmaid, ízületeid regenerálódjanak. Bár ha megnézzük minden fitness guru, szakértő, sportoló mást mond. Végülis csodálkozhatnánk, de nem, mert mint tudjuk mindenki más. Mindenkinek más válik be. Nekem a csoki, cukor, fagyi meg társaik. Haha, nem ám! Jó is lenne! :D Miattuk érzek mindig lelkiismeret furdalást és kényszert a futásra. De amint írtam a kényszerből rendszer, rendszerből pedig szeretet lett! :))

Képek: weheartit.com

Biztatlak Titeket a mozgásra! Itt most nem volt szó diétáról meg ilyenekről... Egyetek, de mértékkel! Ha pedig esztek akkor mozogjatok!! Séta, kocogás, biciklizés, edzőterem, AKÁRMI! Az ünnepek közeledtével pedig általában (tisztelet a kivételnek) már előre rástresszelnek, hogy az ünnepek után mit kell leadni. Hát akkor legyünk előtte okosak és mértékkel sütizzünk vagy kezdjük el már időben a mozgást, építsük mindennapjainkba és kevesebb lesz a lelkifurka! Mozogni jó! Rájöttök! Az edzés utáni érzés felbecsülhetetlen! Büszkék lesztek magatokra, hogy megint megcsináltátok, megint közelebb kerültök a célhoz, ha van! A sok rizsa mellett pedig tudni kell, hogy mennyi jótékony hatása van a mozgásnak: súlyveszteség elsőként :D, kiegyensúlyozott, magabiztos, energiával teli érzés, állóképesség fejlesztése, sok fajta betegség megelőzhető, csontjaink, izmaink és ízületeink karbantartása és jó alvás! Soha nem késő elkezdeni! Ne a kifogásokat keresd! Állj neki! Igenis megtudod csinálni! Higgy magadban! Én ezt szoktam magamban tudatosítani: "Kettőt egy csapásra: jó érzés futni, egészséges és még fogyok is". 

Űztök valamilyen sportot? Rendszeresen mozogtok? Kényszer vagy szívből jövő?

Keep strong,

Kitty

Pear pie

Vasárnap csináltam meg ezt a pitét, mert apukám elég sok körtét hozott, így nem akartam, hogy kárba vesszen na meg amúgy is akartam csinálni valami finom desszertet a vasárnapi ebéd után valamilyen fincsi őszi gyümölcsből. Késő délután neki álltam, maga az elkészítés nagyon egyszerű, amíg pedig a süti sült én elmentem kutyát sétáltatni. :)

Hozzávalók:

Tésztához:

25 dkg liszt - én fele-fele arányban használtam zabpehelylisztet és sima lisztet (kicsit nyugodtabb legyen a lelkem vasárnap kora esti falatozás miatt)

12 dkg vaj vagy margarin

5 dkg porcukor

1 db tojás

2 ek. vaníliás cappucino por 

Töltelékhez:

kb. 1 kg körte (nem mértem le, látszatra csináltam, de így is kétszer kellett csinálnom, mert az első adag kevés lett)

1 kk. őrölt gyömbér

3-4 kk. fahéj

1-2 cs. vaníliás cukor

Elkészítés:

A tészta hozzávalóit egy edénybe raktam és alaposan összegyúrtam, majd folpackba tekertem és 20-30 percre a hűtőbe raktam pihenni.

Ezután neki kezdtem a tölteléknek. Megmostam és meghámoztam a körtéket, nagyobb darabokra vágtam. Tehát egyszer félbe és annak a felét is félbe. Tűzhelyre raktam és puhulásig főztem, közben raktam bele a fűszereket. A cukor miatt szépen karamellizálódott, így szép színe és mennyei illat lett. A cukor mennyisége illetve a fűszerezés függ a saját ízlésünktől. Ha ez elkészült félre raktam hűlni. Ezután jött a tészta. Sajnos kinyújtani nem tudtam, bár nem is nagyon erőlködtem, így egy kivajazott piteformába nyomkodtam. Végig a formát, tehát alul és oldalt is. Utána már csak ráborítottam a körtés szószt, elegyengettem és 20-25 perc alatt, közepes hőmérsékleten barnára sütöttem.

Mondanom sem kell, hogy mennyire oda volt érte a család! Fél óra leforgása alatt elfogyasztották volna, ha engedem. Tény, hogy nagy a család, de én meg irigy. :)))

A tészta nagyon finom, kellően édes, vékony és omlós lett!

Sok szerencsét nem kívánok, mert pofonegyszerű ezt még egy kezdő is kisujjából rázza ki.

Jó étvágyat!

Kép sajnos csak ez az egy készült, mert ekkor még nem volt blog. Ez is szerencse, még sikerült egyben lekapnom! Képpel illusztrálva meg mégis csak jobb meg hitelesebb.

Keep baker,
Kitty


Milyen pitét sütöttetek már? Esetleg van kedvencetek? Van valamilyen fajta élményetek a pitesütéssel kapcsolatban?

Yourself

Olyan furcsa, hogy míg csak agyban volt ez a blog, annyi minden kavargott a fejemben (persze most is), hogy miről is szeretnék posztolni, most meg hirtelen nem tudom kiszelektálni. Azt hittem könnyebb lesz. Na de sebaj, menni fog! :) Idővel biztosan! :D
Első körben kezdjük az alapoktól. Önmagunktól!
Tegye fel a kezét, aki teljes mértékben meg van elégedve magával! Na igen, nem látom senki kezét a magasban. Ilyenek vagyunk ma mi. Elégedetlenek, magunkkal és másokkal szemben is. Mennyiféle ember létezik. Vannak akiknek már messziről érzem a kisugárzását, van akinek még akkor sem, amikor mellettem áll. Nagyon lényeges dolog a kisugárzás, a belülről jövő energia. Fura, hogy ezeket a sorokat én írom, mivel jómagam is önbizalomhiánnyal küszködöm. Utálom, ha az emberek bámulnak (bár ez attól függ, hol és hogyan vagyok), utálok nyilvánosság előtt beszélni. Fóbia és pánik. A másnak való megfelelési vágy. Nagy ördög! Nagyon sok önbizalommal való cikket olvastam már. Mindegyik mást ír, de elgondolkodtat és magamba nézek. Felismerem a hibáimat. Bár hozzáteszem, hogy ez a legnehezebb és változtatni rajta!!! Rá kell jönnöm, hogy nem tudok és nem is akarom megfelelni mindenkinek! Nem lehet!! Mindenkinek fel kell ismernie magát, a saját pozitív és negatív tulajdonságait. Vannak negatívak is, ahogy akárki másnak. Ugye ahogy szokták mondani: "Senki sem tökéletes!" Viszont gondolkodj el mennyi mindent szeretnek benned: azt, hogy köszönsz minden ismerősnek az utcán, hogy mindig mosolyogsz, hogy közvetlen vagy, hogy segítőkész, hogy visszafogott, hogy természetes, hogy önmagadat adod. Pár dolog a millió közül. Igenis van benned jó!!! Nem szabad máshoz hasonlítgatni magunkat! Mindenki más! (Belsőleg legalábbis.) Lehet Ő abban jobb, hogy első alkalommal közvetlenebb másokkal, viszont Te szépen lassan építed fel a kapcsolatot. Észre fogják venni és lesz, akinek ez szimpatikus! Sőt! Ez talán bizalmat felépítőbb. Tehát ez nem is jobb vagy rosszabb, hanem gyorsabb és lassabb folyamat. Mindenki megtudja találni mindenkivel a hangot, ha akarja. Itt még egy mondás jön: "Tudsz, ha akarsz!" Nem hiába találták ki ezeket a mondásokat.  Az utóbbi igaz az egész életre. Ha igenis eltervezel valamit és nagyon szeretnéd, minden erőddel, minden porcikáddal akkor az sikerülni is fog! Az érzés pedig hihetetlen és felfoghatatlan lesz! Te! Megcsináltad! Mennyire büszke leszel magadra! Ez lesz az, ami majd erősít és önbizalmat ad!

Fentebb írtam, hogy mindenki más, legalábbis belülről. Igen, mert ezt tapasztalom magam körül. Van ugye a kisugárzás meg a kinézet. Ég és föld. Sétálok a városban és szinte ugyanolyan lányokat látok. Az amit kifelé mutatnak, az amit látok és amiből az ember leszűr valamit. Minden lány egyforma. Semmi stílus, semmi egyéniség. Mindenki ugyanúgy akar kinézni, ahogy a másik. Vagyis nem, mert jobban. Főleg mi lányok/nők, akik rivalizálunk egymással. Jobban akar kinézni, de nem sikerül, sőt lehet az ellentettjét éri el. Egymástól nézik el a dolgokat, a stílust, az öltözködést. Persze elkerülhetetlen, hogy az ember átvesz a másiktól ezt-azt, főleg ha sokat vannak együtt, de tudni kell hol a határ. Tudni kell, hogy ez nem jó. Csinálsz valamit, amit Ő és azt mondják majd, "Jé ez olyan volt mint, ha xy csinálta volna." Jól esnek az ilyen megjegyzések? Szerintem nem. Nekem legalábbis nem esne. Igenis jegyezzenek meg úgy, ami Te vagy! Légy kreatív, egyedi és tűnj ki a tömegből! Nem baj, ha eleinte megbámulnak vagy szokatlan. Légy az, ami Te vagy! Ami lennél szeretnél! Különálló és megjegyezhető személyiség!

Kevés önbizalmam van, de merem állítani, hogy van stílusom és egyedi vagyok! Érzem. Tudom. Akarom hinni! Az meg persze plusz, ha az embernek jönnek visszajelzések. Az az igazi. Mennyire jó érzés! Milyen jó a tudat, hogy jó úton jársz. De nem kényszerből, hanem ami jön magadból.
Hányszor éreztem én is, hogy megbámulnak, mert máshogy nézek ki és máshogy öltözködöm. Volt, hogy zavart, zavart, hogy Ők nem tudják, hogy ez is létezik! Mert mindenki be van gyöpösödve és megállt egy adott irányzatnál. Azt hiszi csak az van, az létezik, mert másokon is az van. Aztán rájövök, hogy mennyire jó másnak lenni! Bár sokszor nehéz, főleg amikor látod, hogy susmognak. Én nagy Amerika fan vagyok annak ellenére, hogy MÉG nem jártam ott. Az ember ugyebár nézi a sorozatokat, hall ezt-azt és annyira irigyli az ott lévőket. Nyüzsgés, egyediség és senki nem foglalkozik a másikkal! Nem bámulják meg, mint itthon! Amikor rossz napom van sokszor vágyom más helyre, ahol nem ismernek, ahol én sem ismerek senkit. Jó lenne néha "új" életet kezdeni. Csak bátran önmagam lenni! Nem félni semmitől és senkitől! A mai világban pedig alapjáraton nehezebb lép az ember. Nehezen veszi rá magát az újra, mert nem mer. Marad a megszokott dolgoknál, azt remélve, hogy ez így jó. Pedig csak egyszer élünk és azt ki kell használni! Úgy élni, ahogy mi szeretnénk és nem mások!

 Képek: pinterest.com

Merjetek tehát lépni, merjetek és valósítsátok meg önmagatokat! Nem félve senkitől és semmitől!

Ti mennyire vagytok szégyenlősek vagy bevállalósak?  Mennyire érzitek magatokat egyéninek és stílusosnak? Mennyire érdekel mások véleménye?

Keep smile,

Kitty

First.

Halihó! Üdvözöllek itt kedves Olvasó! :)

Elkezdtem blogolni. Megint. Igen, mivel nekem már volt többfajta blogom, de mindig abbahagytam. Volt egy adott irányzat aztán beleuntam. Ezért most úgy döntöttem, hogy egy olyan blogot szeretnék elindítani, ami kicsit átfogóbb. Teljes mértékben engem tükröz, legalábbis már a blog neve és szeretném, ha a tartalom is, ami remélhetőleg elnyeri majd tetszéseteket! Cookies, fashion, spirit. Olyan szavakat próbáltam keresni, ami magába foglalja azt, amiről én szeretnék írni. 3 szó, de talán annál többet mond és annál többet foglal magában. Szerintem. Ebből adódóan talán volt tippetek vagy sejtésetek, hogy miről is szólhat. Ezért is lett az a címe a blognak, ami. Csak (egy picit) rövidebb. Lesz sütés, főzés, egészséges életmód, mozgás, dekoráció, divat és egy kicsit személyesebb, lelkizősebb posztok. Eszmecsere az életről. :)

Én magam is olvasok nagyon sokfajta blogot, mint külföldit, mint belföldit. Sok kedvencem van, belőlük inspirálódom nap, mint nap és így kaptam kedvet újra a blogoláshoz. Na meg itt a borongós, kuckózos őszi idő, így nincs jobb alkalom arra, hogy kiírjam magamból a dolgokat és megosztani Veletek.

Elsőre azt hiszem most ennyi! Hamarosan jövök a következő, "hivatalos" első bejegyzéssel. Addig is legyen nagyon szép estétek és vigyázzatok magatokra illetve egymásra! :)

Keep smile!

Kitty